A brazíliai helyhatósági választások második fordulójában ismét a centrum és a jobboldali pártok arattak különösen nagy sikert. Múlt vasárnap 51 városban mintegy 34 millió brazil szavazott.
A „Centrão” pártjai (MDB, PL, PP, Avante, Podemos, União), amelyeket főként a hagyományos középosztály és a jobboldali üzleti elit ural, a 15 állam fővárosából tizenkettőt megnyertek a második fordulóban (Aracaju, Belém, Campo Grande, Cuiabá, Goiânia, João Pessoa, Manaus, Natal, Palmas, Porto Alegre, Porto Velho, São Paulo). A centrista Szociáldemokrata Párt PSD kettő (Curitiba, Belo Horizonte).
Luiz Inácio Lula da Silva elnök Munkapártja, a PT csak az északkeleti nagyvárosban, Fortalezában győzött a szavazatok 50,38-49,63 százalékával, míg három másik fővárosban (Porto Alegre, Natal, Cuiabá) alulmaradt. Maga Lula és oktatási minisztere, Camilo Santana, aki már két cikluson át kormányozta Ceará államot, erősen részt vettek a Fortalezában zajló választási kampányban.
Összességében a progresszív erők az 51 városból hatban voltak sikeresek a második fordulóban: négyszer a PT, kétszer a „történelmi” munkáspárti PDT. A PT nyerte a São Paulo ipari régiójában található Mauá iparvárosát, amely a párt bölcsője volt az 1980-as években, valamint a déli Pelotasban és az északkeleti Camaçariban. A PDT a félmilliós Niterói és Serra városok városházáit nyerte el.
A spektrum másik oldalán a Jair Bolsonaro volt elnök jobboldali Partido Liberal (PL) 51 városházából hatot nyert meg, köztük a főváros Aracajút és az agrárgazdaság által uralt Cuiabát.
São Paulóban, az ország legnagyobb városában, ahol mintegy kilencmillió választásra jogosult él, a hivatalban lévő polgármester, Ricardo Nunes (MDB) a szavazatok alig 60 százalékával győzött a Szocializmus és Szabadság Pártja (PSOL) baloldali képviselőjével, Guilherme Boulosszal szemben (erről írt a miamerikank.hu). A társadalmi mozgalmakban is aktív, balközép blokk által támogatott Boulosnak 2020 óta ez volt a második veresége a legfontosabb brazil városházáért folytatott küzdelemben. Ezt egy gyakran „piszkos” választási kampány előzte meg, amelyben São Paulo állam jobboldali kormányzója, Tarcísio de Freitas nemrég még azt is állította, hogy bűnszervezetek szólítottak fel Boulos megválasztására.
A választási kampányt általánosságban az erőszak fokozódása jellemezte. Összesen 338 fizikai támadást regisztráltak, amelyek közül 88 merényletnek számít.
A választók pártokkal és jelöltjeikkel szembeni elégedetlensége tükröződhet az érvénytelen szavazatok és a tartózkodások megnövekedett arányában. Számos nagyvárosban, különösen délen és délkeleten, a szavazatok nyolc-kilenc százalékát érvénytelenül adták le, és – a hivatalos szavazási kötelezettség ellenére – több mint 30 százalékuk tartózkodott. Országszerte a 29,26 százalékos tartózkodási arány jelentősen magasabb volt, mint a szavazás első fordulójában (21,71 százalék).
Írta: Stephan Hollensteiner
Forrás: Amerika21
